Nem is tudom hogy kezdjek neki ennek a bejegyzésnek, belegondolni is furcsa, hogy már el is telt az a bizonyos első közösen eltöltött év. Hát igen. Cooper 1 éves lett...

      Szinte tisztán emlékszem arra a napra, amikor izgatottan hívtam fel Cooper tenyésztőjét, hogy megvannak-e már a kicsik. Kaptam is gyorsan a választ: " 5 kölyök már megvan." Mire munka után a lovardába értünk, hogy megnézzük a kis jövevényeket, a szülés már befejeződött és Smiley, az anyuka már 7 apró fekete-fehér kölykét szoptatta fáradtan. Éppen ugyanilyen szép napos tavaszi idő volt mint ma is. Ez volt pontosan 1 éve...

És akkor néhány adat a szülinaposról:

       Cooper 1 évesen kb. 20 kg, 'nem tudom hány' cm magas és összesen kb. 15 db trükköt tud (már amikor éppen nem sztrájkol, mert éppen nézi valaki). Maximális sebessége nagyjából a fénysebességgel vetekszik, amit akkor tud leginkább elérni, amikor a kert hátuljából az utcán mozgó bármiféle tárgy vagy élőlény megugatására előresprintel a kerítéshez. Súlypontemelkedése kb. 1,5 méter, amikor például a legváratlanabb pillanatban nyom Gergő arcára a földről felugorva egy puszit, miközben ő gyanútlanul áll a maga 175 cm-ével vagy épp egy teniszlabdát tart a kezében.

       A legjobban futni, frizbizni és labdázni szeret. A labda gyakorlatilag minden egyéb tevékenységet felülír, még a kajálást is abbahagyja, ha a labda szót már csak kiejtjük a szánkon. A labda továbbá minden gondolatot és koncentráltságot is elűz Cooper fejéből, ha előkerül, de hát ő már csak ilyen. :) A környéken 4 állandó legeslegelviselhetetlenebb ellensége van, akiket nagyon utál: Jóker, 2 db törpe pincser és egy "nem tudom milyen fajta, mert még sosem láttam, mert kerítés mögött van" nagy kutya. Ja és még valami: tériszonyos a drágám... :-) És emiatt kénytelenek vagyunk a vasúti felüljáró helyett alternatív átkelési módokat választani, ha a síneken akarunk átkelni vele a Balatonpartra menet. Erről jut eszembe: van két hely, ahol gyűlöl elhaladni sétálás közben, mert gondolom valami iszonyatosan félelmetes hangokat hall vagy szellemeket lát (mindegy, mi ezt nem érthetjük, mert emberek vagyunk). Ez pedig a Széchnyi utca egy szakasza, ami az állatos bolt felőli oldalon van, a másik meg a Fő utcán van, a Postától a Feri tetováló szalonjáig tartó, halandó emberek számára ugyancsak veszélytelen, De Cooper számára rettenetesen nem kedvelt szakasz. :-)

Ennyit röviden a száraz tényekről. Most lássuk inkább hogyan is lett a kis gömböcből gyönyörű, hódító pasi.

Border collie lányok reszkessetek! Cooper nagy fiú lett! :-)

Folyt. köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://cooper-border.blog.hu/api/trackback/id/tr844332444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása