Imádunk a Balaton mellett lakni! Egy border collie-val a családban pedig nem is árt, ha van a közelben valami jó kis pancsoló hely. Szerencsére nekünk itt a Balcsi, bár sajnos azt csak a nyári szezon előtt tudjuk kutyás fürdésre használni. Hozzáteszem azért, hogy már akkor is illegálisan (köszönhetően annak, hogy mindenhol tilos már csak a strand közelébe is vinni a kutyát), de ezt ne mondjátok el senkinek! :-) Április második felében azért még nem tolongtak túl sokan a strandokon és szigorú ellenőrzések sincsenek még ezügyben, úgyhogy fittyet hányva mindenre, Coopert is vittük magunkkal Zamárdiba, Gergő első "gyakorlati szörf órájára". Szerintem nem teljesen normálisak a srácok, hogy a 15 fokos vízben szörfözgetnek, de állítólag kellemes volt már a víz.

      Cooper szuperül érezte magát, úszott a srácok után ezerrel, bár mikor utolérte őket, szerintem inkább legszívesebben felmászott volna a szörfdeszkára, ha tudott volna, hogy kicsit megpihenjen. Gergő azért megfogta néha, hogy ki tudja fújni magát és ne kelljen folyamatosan lábtempóznia.

      Aztán mikor már megunta a fiúk körül úszkálást, elindult kifelé hozzám és közben szerzett egy nád darabot a szájába zsákmányként, amit aztán büszkán hozott oda nekem, hogy dobáljam neki szépen egészen addig, amíg meg nem unom.

     Mikor Gergőék visszajöttek a parthoz közel, nem bírtuk ki, hogy ne rakjuk fel Coopert is a szörf deszkára, ami az én elvetemült ötletem volt. Bár, ha jobban belegondolok, egy border collie igazából mindenhez ért, úgyhogy egy kis gyakorlással biztos Cooper is megtanulná ezt az egész szörfözéses dolgot. Csak nehogy még a végén lepipálja Gergőt! :p Íme az eredmény:

      Jól bírta a megpróbáltatásokat, de hamar a deszkára fekvéssel és arcnyaldosással adta Gergő tudtára, hogy most már inkább leszállna, mert eléggé csúszkáltak a mancsai.

      A szörfóra végeztével a parton megjelent egy gyönyörű argentin dog, akitől Cooper első pillanatban konkrétan majdnem összepisilte magát, amikor meglátta messziről, aztán rájött, hogy a kutyus jófej, úgyhogy futkároztak egy nagyot. Mondjuk nem voltak teljesen kiegyenlítettek az erőviszonyok, úgyhogy Cooper bukfencelt párszor a földön kergetőzés közben. Kajla egy kutya volt ez a fehér óriás! :)

     A következő pancsolás május 1-jén volt, immár Siófokon, az egyik szabadstrandon. Nálam sajnos az idén kimarad a fürdés szezon a terhesség miatt, bár az az igazság, hogy amúgy sem szívesen mentem volna bele a még mindig nem éppen meleg Balcsiba. :)

     Cooper kutya megint nádat vadászott. Én nem is értem, mindig talál egyet még akkor is, ha sehol a közelben nem áll egy árva nádszál sem a vízben, nemhogy nádas!

       A parton aztán frizbiztünk is, ami így vizesen még nagyobb móka volt ebben a szuper időben.

     Szóval hivatalosan is felavattuk az idei szezonban a Balatont (bár Cooper már korábban is többször bele-bele úszkált séta közben a vízbe idén), csak az a kár, hogy nemsokára jönnek a turisták, meg igazából már nincs is olyan hétvége, hogy nyugodtan fürdőzhetnénk úgy, hogy nem zavarjuk a parton sütkérező vagy esetleg már fürdőző embereket. Így május elején már szerintem csak hétköznap akadhat olyan időszak, amikor még lemerészkedhetünk a strandokra. Sebaj! Még szerencse, hogy ott van nekünk a Sió part is!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.