Kicsi a világ! És tényleg igaz a mondás. Ki gondolná, hogy milyen hírességekkel lehet Siófokon, ebben a kicsi városban találkozni. A történet a következő:

    Korábban már hallottuk többfelől, hogy van itt a környéken két border collie kutyus nem messze tőlünk. Később kiderült az is, hogy az a két border collie ráadásul párom volt általános iskolai osztálytársáé. Oké, ezeket már tudtuk, de még mindig nem derült ki hol laknak pontosan. Pár napja szokásos esti sétánkon vettünk részt Gergővel és Cooperrel, ám ezúttal úgy döntöttünk, hogy egy utcával lejjebb kanyarodunk vissza, hogy kicsit hosszabb legyen az út. Sétálgatunk szép nyugodtan, egyszer csak két fekete-fehér valami tűnik fel az egyik kerítés mögött. Az a két fekete-fehér valami két gyönyörű border collie volt, akik hangtalanul kémlelték Coopert a kerítésen keresztül. Meg is álltunk egy pillanatra, hogy megtörténjen a megismerkedés, orrpuszi, összeszagolás meg ilyenek. Nagy kíváncsian jön ki a ház egyik lakója, mondván megnézi kik azok a kivételes egyedek, akiket nem ugatnak meg a kutyái. Gergő rögtön köszönt is az illetőnek, aki általános iskolai rajztanára volt, ő pedig nem más, mint a korábban említett volt osztálytárs édesanyja. Szóval röviden az összefüggés: Megtaláltuk azt a bizonyos két border colliet, akiről már többen is beszéltek nekünk.

    De nem ám ez a legérdekesebb a dologban. Az egyik kutyus első pillanattól kezdve ismerős volt. Közben kijött az egész család és megindult a kutyás beszélgetés, tapasztalatcsere, jó tanácsok, stb. Persze rögtön rá is kérdeztem, melyik kennelből származik az az ismerős kan kutya. Lucky For You, hangzott a válasz. Na ekkor már sejtettem, hogy ki ő, de azért megkérdeztem. Ő a Babylon, Lucky For You Babylon, közismertebb nevén Tonic. Kutyakiállításos körökben jól ismert ez a név, hisz egy többszörös championról és rengeteg egyéb címmel is rendelkező kutyáról van szó, akit a neten keresztül már én is ismertem. És itt lakik két utcányira tőlünk. A másik kutyus egy szuka, Gin, aki Tonic lánya. Hmmm..találó nevek, nem? :-) Mindkét kutya gyönyörű, de ez a Babylon...csodálatosan szép kutya!

    Na de ez még nem minden. Az is kiderült, hogy az utcánk végén, a kertészet udvarában talált agility akadályok is az övék, így rögtön kaptuk is a felajánlást, hogy gyakorolhatunk majd rajtuk. Rengeteget beszélgettünk, még Babylon kihúzott fogát és orrlenyomatát is megcsodálhattuk. Hihetetlen, hogy mik vannak. :-)

    Kaptunk tanácsokat a kiállításra való felkészüléssel kapcsolatban is. A legfontosabb az lenne igazából, hogy Cooper állva tudjon maradni egy helyben viszonylag hosszú ideig, úgy, hogy ráadásul közben össze vissza rakosgatjuk az első és hátsó lábait. Nehéz feladat lesz, hiszen ő mindig leül, ha próbálnánk beállítgatni. Éppen ezért nem tudtunk még róla normálisan beállított fotót készíteni, de most már ráálltunk az ügyre és gyakoroljuk az állást és egy helyben maradást...több-kevesebb sikerrel. :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.